Ha hétfő, henyélésre fel, nem lazsálhatunk! Nem várhatjuk meg, hogy kedd legyen, mert akkor már kutyagolnunk kell. 4-kor csörög is az óra: INDULÁÁÁS henyélni! ⏰
Henyélés hajnali műszakban:
Elindulni a hűvös sötétségbe, megérkezni a bársonyos napfelkeltébe, közben kocogni, kocogni, kocogni árvízkapun át, öböl peremén, kellemetlen szagokat eregető szennyvíztisztító telep mellett. Pontot keresni, fagyos kézzel pecsételni összegraffitizett bunkernél, kerülni mocsaras, dzsungelszerű kiserdőt kutyaugatástól kísérve, aszfalton tempózni sokat, nagyon sokat, mindig csak előre. Pallókon billegni, süppedős mocsárba nem beesni, Duna partján, sátor alatt aszalt barackot ropival eszegetni, mindeközben beszélgetni (sokat, nagyon sokat). Sietségre ráeszmélni, felpattanni, továbbindulni, kanyargós ösvényen, kidőlt ágakat, uszadékfákat kerülgetve, szökellni, patakon átugrani. Mező fölött lebegő ködpárát rózsaszínben derengő háttérrel csodálni, színes lombok alatt töltésen egyensúlyozni, mécsesek meghitt lángját bámulni a ráncolódó víztükör kontrasztjában. Zegzugos ártéri erdőben törtetni ki tudja milyen rendeltetésű romos épületek közt, rothadás szagát belélegezni, fák alatt átbújni, törzseken átmászni. Szigetcsúcsot elérni, ázottan penészedő kimustrált székek mögül hajnali fényben úszkáló kacsákat lesni, a hídon gördülő vonat zajától kísérve. Ismét vadregényes és vizenyős erdőben caplatni, harmatos fűben cipőt és lábat áztatni, a part menti fák őszi színeit bámulni, csodálkozni, hogy ebben a hajnali ködös miliőben még egy ipari létesítmény is lehet szép. Vízben tükröződő rózsaszín derengés, tarka hajók, régi gázgyár tornyának távoli sziluettje, hatalmas gépmadarak a fejem felett. Mindezzel nem törődni, csak futni folyvást előre a bokrok közt megbúvó ösvényen. Gyaloghíd lépcsőin lihegve felkapaszkodni, kódot felírni a narancssárga napkorong tűzétől kísérve. Látvánnyal nehezen betelni, majd erős kontrasztként a város büszkén feszítő vadonatúj modern épületei közé megérkezni. Új utakra térni, térképet kérdőn böngészni. Mindenféle házak, templomok, panelek árnyékában, autók rengetegében, iskolába és munkába siető emberek közt kanyarogni. A nem is annyira régmúltat megidéző miliőben az utolsó kódra rátalálni, majd mindent összegyűjtve a célba loholni. Közlekedési lámpáknál türelmetlenül várakozni, kávézóig gyors léptekkel sietni. Kávét remélni mindhiába, hisz e korai órán a kávézó sajnos még zárva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése